Quadratlon Európa bajnokság 2015.08.30. Balatonakali versenybeszámoló
*** Ha off-line módban pdf-ben szeretnéd olvasni, a teljes cikket innen töltheted le ***
Hódít a multisport
Emlékszem, az első kajak versenyem 9 évesen 1985-ben tulajdonképpen egy multisport verseny volt, mikoris az akkori Eszkimó-Indián játékokon indultam el Szentendrén, és egyből bronzérmes lettem. A versenyt a legifjabb kajakosoknak rendezték ( 9-10 évesek ), akik még mini kajakba is picik voltak. Öt versenyszámban mértük össze tudásunkat: 350 m szlalom kajak eszkimóban ( bójákat kellett időre kerülni ) - úszás - futás - sportlövészet - húzódzkodás.
Valami dolgom tehát biztos van a multisporttal, ha most 30 évvel később egy héten belül kipróbáltam az Ironman 70.3 triatlon féltávot ( melyről bejegyzésemet itt olvashatjátok ), valamint egy hétre rá már a 4 sportágból álló Sprint Quadratlon Európa bajnokságon álltam rajthoz.
A fenti videót megtekintve hamar kiderülhet számodra mi is ez a 4 tusa, amiben a versenyzők megmérték magukat: úszás-kajak-bicikli-futás. Az esemény 2015.08.30-án a festői Balatonakaliban került megrendezésre és tulajdonképpen egy válogató nélküli nyílt Európa bajnokság volt, tehát előszűrő nélkül bárki nevezhetett: profik és amatőrök egyaránt. A verseny sprint verseny volt, ami azt jelenti, hogy rövid, de gyors távok szerepeltek az étlapon: 750 m úszás - 5 km kajak - 20 km bicikli - 5 km futás.
Az előző heti Ironman 70.3 Budapest középtávú triatlon versenyen való részvételem miatt viszonylag jó formában voltam, így örömmel fogadtam el fiatalkori kajakos barátaim invitálását a hétvégi Quadratlon versenyre. A múlt heti mutatványhoz a kajakot kellett hozzá venni. OK, úszás, bringa, futás megy valamenniyre, ott formában vagyok, de a kajak? 1985 és 1995 között űztem a kajak-kenu sportot versenyszerűen kajakosként, de 20 éve 19 évesen abbahagytam a versenyzést és azóta hobbistaként evezek nyaranta szigorúan 25 fok felett évi max 10 alkalommal. Emlékeim tehát voltak e gyönyörű sportról. A verseny előtti héten igyekeztem ezeket az emlékeket kicsit feleleveníteni. Az évben többször eveztem már, pl. feleségemmel Magóval részt vettünk tengeri páros kajakban a május végi Vogalonga regattán mely az olaszországi Velencében került megrendezésre ( erről is a beszámoló hamarosan itt a blogon www.runinnbudapest.com/blog ), ill augusztus elején is belepakoltunk az izmokba egy nem túl sok 50 km-t lent az Adrián. A verseny távjának megfelelően 5000m-es iramevezésekkel készültem a héten 4-szer, az 5 km-es etapok között pedig nyílt vízi úszást végeztem esetenként 1000m-t, hogy szokjam az úszás-kajak váltást. Egy bringa ( Coffe Ride #35, Dömörkapuhoz 67 km 450m szinttel ) és egy futó edzést csináltam a héten.
Ilyen felkészültséggel talált meg a verseny napja. A 11 órás rajt előtt reggel utaztunk le Balatonakaliba, az autóban egy biciklivel, Magóval és a két gyerekkel az autó tetején pedig a kajakkal. A versenynek az Akali strand adott otthont. Másfél órával a rajt előtt érkezünk. Gyors depózás: kajak+bicikli.
Kis verseny lévén nincs külön öltözősátor a depóban, így mindenki a bringa mellett öltözhet kajak-bringa ill. bringa-futás váltáskor. Külön van a kajak és külön a bringa depó. A bringa depóban mindenki kis zöld kosarat kap, amit a bringa mellé helyezve ebben tároljuk az átvételre váró sportcuccainkat. 10-kor rövid eligazítás magyar-, majd angol nyelven, ugyanis sok versenyző érkezett Németországból, Csehországból és Szlovákiából.
Karokra felkerülnek a rajzolt rajtszámok, csuklókra a chipek, fejekre az úszószemüvegek, egy gyors wc, Balaton vízének ízlelgetése, melegítés, izgaloműző humorizálás a versenytársakkal és izgatottan várjuk a rajt közeledtét.
Úszás - 750m
A derékig érő vízből rajtol el a 100 fős mezőny a speaker “fire” vezényszavára. Egy 750 m-es körpálya vár ránk, melyben egy 180 fokos és két 90 fokos fordító bója van. Neoprén ruhára nincs szükség, mert a külső hőmérséklet 35 fok, a víz pedig 25 fok körüli.
A múlt heti IM70.3 Budapest verseny után megfogadtam, hogy ezt a rövidebb sprint távot gyorsban fogom leúszni és nem hátban. Szépen el is indultam gyorsban a tömeggel. A gond viszont az volt, hogy ebben az úszásnemben túlságosan együtt haladtam a tömeg első negyedével, ami viszont körülöttem iszonyatos rugdosódást és sűrű “emberlevest” eredményezett. Mivel elértük az első 90 fokban balra fordító bóját a kanyarban még jobban besűrűsödött a tömeg, ami meglehetős diszkomfort érzetet okozott számomra és csak úgy, mint a múlt héten ismét kapkodni kezdtem a levegőt. Úgy próbáltam enyhíteni a rossz érzésen, hogy csak átfordultam hátba, így legalább kint van a fejem, kicsit szabadabb az érzés. Nagy a csobogás, orromon-számon víz jön levegő helyett. Apró sűrű hullámokat kelt a mezőny, plusz még hozzá jönnek a Balaton apró- enyhe szellő keltette hullámai. Node nem szeretnék senkit meg-/elriasztani, utólag nem ilyen szörnyű a dolog. Számos alternatíva kínálkozik az érzés elkerülésére: lehet elúszni a mezőnytől, lehet kiúszni a mezőnytől kicsit oldalra, és aki lassabban úszik le lehet maradni, vagy kicsit később indulni ( a chipes időmérés úgyis akkor indul, amikor a rajtvonalon átfut vagy átúszik az ember ), vagy egyszerűen lehet sokkal többet edzeni és készülni, annál, mint ahogy én tettem, ez esetekben nem lesz ilyen problémája senkinek. Hiszem továbbá, hogy 2-3 ilyen verseny után a szituáció sem lesz már annyira zavaró és ismerté, kezelhetővé válik.
A táv felénél a 180 fokos fordító után szétszakadozott a mezőny, a hullámok sem szemből jöttek már, hanem kicsit hátulról, így saját tempómat nyugodtan úszva tudtam előre haladni -terveimmel ellentétben háton-, és lassan utolérni azokat, akik az első egyenesben lehagytak. Végül a 67 egyéni induló közül a középmezőnyben 32-ként jövök ki a vízből.
Kajak - 5km
Rohanok a kajakhoz, öltöznöm nem kell, hiszen vadonatúj triatlonos dresszemben mind a 4 tusa kényelmesen elvégezhető. Volt, aki verseny K-1-el és volt aki Surf-skivel ( úgynevezett tengeri hullámkajakkal indult - ez magasabb orral rendelkezik és hosszabb ). Felkapom a 100 hajó közül az enyémet, egy 12 éves Hódi K-1-est, gyorsan vízre dobom. Stég híján ügyesnek kell lenni a beszállást illetően a derékig érő vízből a borulékony versenykajakba. Jól veszem az akadályt, lovagló ülésben átdobom rajta a lábam, majd a lapát lapjával a vízre támasztás közben először egyik, majd másik lábam behelyezve már robogok is a tőó közepe felé az első 90 fokos fordítóhoz, ami gyakorlatilag rávisz a 2,5 km-es körpályára, amiből két kört kellett megtennünk. Az enyhén fújó szellő, nem jön rosszul a 35 fokban, viszont ez hullámokat kelt, amit az alacsony építésű versenyhajók már megéreznek. A kevés kajak edzés és gyűjtött kilométer ellenére sorban előzöm meg az embereket. Ebből is látszik, kajakban jobb vagyok, mint úszásban. Azért a 10 év versenyzői múlt nem tűnt el nyomtalanul, bár minden évben azért 5-10 “test-emlékeztető” evezést végzek.
Utolérek egy ifjú titánt, akivel egy darabig váltott vizen megyünk és szépen fogjuk be az előttünk levőket. ( Vizezés: amikor az előttem vagy mellettem haladó kajakja által keltett hullámokat -oldalvizét vagy farvizét- “lovagolom meg”, s a hullámok a hajóm hátulját megemelve és tolva a hullámszörfözés elvén segítik és könnyítik előrejutásomat. Váltott víz: amikor váltott vezetéssel segítjük egymást, egyszer az egyik megy elől és a másik pihen, majd fordítva. Kb. mint a kerékpározásnál a szélárnyék, ill a bolyozás. ) A kinézetre nálam fittebb és profibb fiatal azonban leesik vízről, lemarad, így egyedül folytatom tovább. Nem kell sokáig egyedül küzdenem a hullámokkal ugyanis hamarosan utolér egy igazi kajakos alkatú szlovák fiatal. Nem engedem elmenni, oldalvízre beülve együtt folytatjuk az előzéseket. Két egyenest, azaz az utolsó kört megyünk együtt, a fordító bóják után pár száz méter erejéig én is előre megyek, hogy viszonozzam segítségét. Az utolsó 400 m-en utolérjük Berci barátomat és egy másik atlétát, így rövid időre összeáll egy 4-es boly, melynek köszönhetően tizenévek után először újra a “bölcsőjét” élvezhetem. A “bölcső” egy újabb kajakos szakszó: olyan vizezési technika, amikor gyémánt / rombusz alakzatban fejlődünk föl, elöl megy egy ember, a két oldalán oldalvizén fél hajónyival lemaradva 1-1 kajakos, én pedig hátul egyszerre élvezem az elől haladó farvizét plusz a két oldalt mellettem fél hajónyival előrébb evező oldalvizét mindkét oldalról, így az egymást felerősítő 3 hullámon “lovagolva” szinte alig kell eveznie az ott lifegő szerencsésnek, aki most 1 percig én voltam. Mennyország volt! A parthoz érve ügyesen ugrunk a kajakból, a hátrahagyott hajókat és lapátokat a szervezők segítői szedik össze és viszik ki a partra. A 67-ből végül a 13. legjobb idővel végzem a kajak szakaszt és összetettben a 32-ről felkúszom a 20. helyre.
Bringa - 20 km
Rohanunk a bringa depóhoz. Mivel az IM70.3 szabályrendszertől eltérően itt most lehetett a bringa mellett öltözni, úgy döntöttem nem gumizom és pattintom fel a cipőt a pedálra, hanem kb ugyanannyi idő alatt felveszem a kerékpáros cipőt, lévén, hogy ez egy kicsi depó, nem kell a fűben stoplis cipőben 100m-t futni, hanem tul. képpen pár lépés után azonnal pattanhatunk a bringára. Az első kilcsi után kiérünk a faluból, át a 71-es úton keresztbe és mehetünk neki a gyönyörű Balaton-Felvidéknek Dörgicsén keresztül Vászolyig végig emelkedve fölfelé. Az első komoly emelkedőnek nekiindulva benyomom az első energia zselét, amit a vázra ragasztószalagoztam.
Aki vett már részt az Ultrabalaton nevű Balaton kerülő futóversenyen annak ismerős ez a szakasz. Nem megy túl jól a felfelé tekerés, mivel eddig főleg síkon edzettem -az IM 70.3 Budapest 90 km-es bringa szakasza is teljesen sík volt leszámítva azt a 2x1 km-es vári szakaszt.- Három embert előzök a bringa szakaszon, az emelkedőkön két másik versenyző előz engem. Visszafelé Dörgicse után egy kisebb emelkedőn átbukva elém tárul odalent a gyönyörű zöld Balaton látványa, feledhetetlen pillanat. A lejtőkön nem csak úgy gurulok, hanem elől nagy-, hátul kis tányéron hajtok rendesen, ez elvégre egy sprint táv. De sajnos hiába a lefelé néhol 60 km/h-s sebesség, így is csak egy magamhoz mérten lassú 27 km/h-ra tudta az átlagtempómat felhúzni (múlt héten az IM70.3 90 km-es sík pályáját 32-es átlaggal tekertem), így tekerésben a 67-ből a 29. idővel, összetettben pedig 19. helyen értem a depóba. Depóba érés előtt egy meglepetés is ért, kislányaim és feleségem mellett a szurkoló tömegben meghallottam édesapám biztató hangját is, aki a balatongyöröki kosárlabdatáborból ugrott át engem megnézni. Nagyon jól esett és új erőt adott szeretteim bíztatása.
Futás - 5km
Depóban vasrúdra bringa felakaszt, gyors cipőcsere, és már robogok is a futószakaszon. Az első pár száz méter után egy cseh srácot előzök, köszöntöm is egy “Do Toho”-val (gyerünk, hajrá! csehül), amit 2 éve a Prágai Maratonon tanultam a szurkolók tábláiról. Nagyon meleg van, már bőven 35 fok fölött jár a kánikula utolsó rohama. A tervem 4:10 és 15 között kilométerenkénti tempó volt, de nem tudom tartani és 4:30-asokkal egyenletesen haladok előre. Ez nem túl gyors tekintve, hogy egy hete a 90 km bringa után az első 10 km-t 4:40-esekkel tudtam futni. Mindegy, most ennyire futja, a futásra nem nagyon hegyeztem az áprilisi Bécsi Maraton óta, és a 38 fokos meleg sem a barátom futás közben. A második kilométer felénél szembe futnak az elsők, így ők 3,5 km-nyi futással járnak előttem. Valahogy ezen is túljutok és a végére sikerül az idő közben 4:34-re csúszott átlagomat a finishben 4:30-ra visszatornázni a célbaérésre. Pár méterrel futok be Lisa Hirschfelder -a női egyéni győztes- mögött, aki egyébként a Quadrathlon sprint világbajnokságot is megnyerte korábban. Lányként így tehát második lettem :) Fiúként azonban 18. a 67-ből, a 23-39 év közöttiek “Elit” korcsoportjában pedig a 33-ból a 10. helyen végeztem 1:46:22-es összetett idővel, ami boldogsággal és megelégedettséggel tölt el, hiszen a viszonylagos felkészületlenség ellenére is az első harmadban értem célba.
A verseny egyik legjobb pillanata következett, amikor a célkapun való átfutás után egyből a Balaton hűsítő friss vizébe vetettük magunkat. A víz hamarosan megtelt célba érkezett boldog és fáradt quadratlétákkal akik boldogan pacsiznak, gratulálnak egymásnak és beszélik meg a verseny részleteit, élményeit, tapasztalatait.
Fantasztikus és nagyon jól megszervezett versenyen vehettünk részt, egy újabb sportélménnyel gazdagodtunk. Nagyon köszönöm Schmuck Ádámnak és a seakayaking.hu-nak, az élményt, a szervezést, a profi lebonyolítást.
A verseny eredménylistáját, részidőit itt találod: http://seakayaking.hu/letolthetodokumentumok
Nos mit gondolsz? Szívesen kipróbálnád magad ebben a sportágban? Látogass el a seakayaking.hu weboldalra aktualitásokért, versenynaptárért és iratkozz fel a hírlevelükre, hogy jövőre egyre többen egyre népesebb mezőnyben versenyezhessünk együtt. Nem tudsz kajakozni, vagy nem vagy jó valamelyik tusában a négyből? Nem gond! Lehetőségeid: A) tanuld meg! B) indulj váltóban, a weboldalon találsz váltótársakat is bőven a megfelelő fórumon. Látjuk egymást jövőre a vízben-vizen-két keréken és futócipőben!
Íme a versenyről készült videóbeszámoló:
